Ha szeretne értesülni eseményeinkről és aktuális projektjeinkről, küldje el nevét és e-mail címét! Adatait kizárólag arra használjuk fel, hogy eseményeinkről és projektjeinkről tájékoztassuk Önt.
Kós Károly utca 5/A, Sepsiszentgyörgy 520055 Telefonszám: 0267 318 577
“Szilágynagyfaluban a néptánccsoport az 1940-es évek elején alakult meg Végh Béla kántor, tanító és Helmeczi Lídia tanítónő vezetésével a Levente szervezeten belül. A második világháború befejezése után pár éven belül egy megindított kulturális program keretén belül megalakult a Nő szervezet, amely kulturális csoportokat — néptánc, színjátszó — alakított és előadásokat tartott. A Nő szervezet vezetője Sípos Anna tanítónő volt. Először a tánccsoport felnőttekből állt, majd lassan az iskolában is minden osztályban néptáncot tanítottak. Tudunk arról, hogy az 50-es évek elején egy diákokból alakult csoport Szabó István vezetésével részt vett egy tartományi versenyen, Nagyváradon és elhozta az 1. díjat. Az 50-es évektől kezdve napjainkig létezett az iskolán kívüli néptánccsoport, amelynek vezetői tanítónők voltak: Berecz Ilona, Srankó Piroska, Kása Irma. 1972-től napjainkig Posta Rozália vezeti a néptánccsoportot. A néptánc oktatásban részt vettek ezen kívül Fülöp Magda óvónő 1978-tól 2008-ig, Lukács Ibolya tanárnő és 2023 – ig Posta István és Somogyi János tanár. 2022 –ben megalakult egy kezdőcsoport is melynek táncosai első és ötödik osztályosok. Míg a haladó csoportban egyetemisták is táncolnak. A néptánccsoport 1992-ben felvette az Árvalányhaj néptánccsoport nevet, amely a falu határán levő domboldalon növő növényről kapta. Az 50-es évektől kezdve a falu ifjúsága vitte tovább az idősektől megtanult táncokat, hagyományokat és megőrizte a 19. század végi 20. század elei népviseletet. 1976-tól részt vett a Megéneklünk Románia fesztiválokon megyei 1. és 2. helyezést is nyerve és 1978-ban valamit 1984-ben részt vett az országos szakaszon is. Témás tánc formában színpadra vitte a régi fonókat és farsangolásokat (lakodalmas-, betyár-, halálfarsang) valamint a még ma is élő szokást a májusfa állítást. Repertoárjában szerepel: szilágysági külső valamit belső lábas, zsibai és verbunk legényes , mezőségi , szatmári, moldvai csángó, valamint pásztor táncok és karikázók (szilágysági, magyarbődi, imregi). A tánccsoport a 2009-ben megalakult Báró Bánffy György Kultúrális Társaság keretén belül működik.”
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100001293898919
Kontakt személy:
Somogyi János
Postacím: 457260 – Nușfalău, str. Mica, nr. 6, Jud. Sălaj, România
Telefon: 0745 140 479
e-mail: somogyijanos333@gmail.com
A néptánc és népzene a tűnt századok kincsesbányája. Napvilágra kerül az eltemetett pentatónia, a vallásos népénekek feledésbe merült hangrendszere, a szabad ritmus, az ősrégi, de újszerűen ható cifrázatok ezerféle változata. A néptánccal és népzenével a harmóniát, a szépséget tanítjuk meg fiataljainknak. Ha ezek a fiatalok előtt kitárul egy ajtó, nem fog utána bezárulni soha.
Az Eötvös József Szakközépiskola BORÓKA Néptáncegyüttese 1997-től működik. Az együttest azzal a céllal hoztuk létre, hogy diákjainkkal megismertessük néptáncaink és népzenéink szépségét, megtartó erejét. Az erdélyi táncok ősi gyökerekből táplálkoznak, változatosak. A sokszínűségből, szépségből, dallamainkból kívánunk ízelítőt nyújtani diákjainknak és Önöknek is. A táncosok diákok, szabadidejükben táncolnak.
Táncukkal mindannyiunk örömét szolgálják és a legjobbakat közülük már színpadon láthatjuk a hivatásos együttesekben.
A népi táncnak köze van mindannyiunk életéhez, a közösség fejlődéséhez.
Táncolni lassan, gyorsan,
Táncolni fűben, porban,
Táncolni életben, halálban
Táncolni, táncolni az egész világban.
(Tánc – Bessenyei Sándor)
Az együttes vezetője: Kelemen Erzsébet
Kontakt személy:
Kelemen Erzsébet
535600 Székelyudvarhely, Béke utca 1/3
Mobil:0040787522464
E-mail: erzsebet_kel@yahoo.com
A Biborka Néptáncegyüttes 2005 ben alakult Marosfelfaluban.
Együttesünk tevékenységein keresztül a táncművészet fejlesztésére és terjesztésére öszpontosítunk. Célunk felkelteni az érdeklődést a néptánc iránt, ledönteni az előítéleteket ezzel a műfajjal szemben, a közönség széles rétegeiben megismertetni a néptánc sokarcúságát és művészi kifejezőerejét. Hiszünk abban, hogy a néptánc alkalmas értékek, érzések, akár komplex képek megjelenítésére is.
A néptáncoktatás három korcsoportban folyik, népzeneoktatással és felnöttoktatással kiegészitve.
Az Avas medence Szatmár vármegye különleges részét képezi már évszázadok óta, lévén itt a magyarság kisebbségben a hagyományait és viseletét máig őrzi román falvak mellett. Avasújváros és Kőszegremete magyarságának soha nem volt könnyű megőrizni és átörökíteni hagyományait az újabb nemzedéknek, mégis erős nemzeti öntudatuk segített abban, hogy a ma is ott élő emberek tudják, megismerjék, mi a magyar, mi a szép.
A Bokréta Néptáncegyüttes 2003-ban alakult és célja, hogy ebben részt vállaljon, ereje és lehetőségei szerint. Szatmáriak lévén, ezen tájegység táncait, viseleteit, hagyományait és népdalait tanulmányozta, tanulta először a csoport, hogy nem csak a szülőfalu, de a környékén lévő települések, és akár távolabbiak is, megismerhessék általuk ezt a virtusos táncot. Idővel és segítséggel sikerült más, főleg a környező tájegységek táncait is bizonyos fokon megismerni, elsajátítani. Úgy gondoljuk, hogy több magyar közösség táncának, népdalainak ismerete segít abban, hogy sokszínű magyarságunk szépségeit felismerve minden tőlünk telhetőt megtegyünk szülőfalunk hagyományainak megőrzése érdekében.
A csoportnak 10 párja van és tudástárunkban jelenleg, szatmári-, széki-, szilágysági-, mezőségi-, sóvidéki-, nyárádmenti-, jobbágytelki-, vajdaszentiványi, kalotaszegi táncok, illetve decsi- és sárközi karikázók szerepelnek. Táncainkat falunapokon, fesztiválokon adjuk elő nagyrészt, melyeket az évek során egyre jobban gyarapítunk, hiszen fellépéseink során szoros kapcsolatot alakítottunk ki más tánccsoportokkal, községekkel.
A néptánc és népzene a tűnt századok kincsesbányája. Napvilágra kerül az eltemetett pentatónia, a vallásos népénekek feledésbe merült hangrendszere, a szabad ritmus, az ősrégi, de újszerűen ható cifrázatok ezerféle változata. A néptánccal és népzenével a harmóniát, a szépséget tanítjuk meg fiataljainknak. Ha ezek a fiatalok előtt kitárul egy ajtó, nem fog utána bezárulni soha.
Az Eötvös József Szakközépiskola BORÓKA Néptáncegyüttese 1997-től működik. Az együttest azzal a céllal hoztuk létre, hogy diákjainkkal megismertessük néptáncaink és népzenéink szépségét, megtartó erejét. Az erdélyi táncok ősi gyökerekből táplálkoznak, változatosak. A sokszínűségből, szépségből, dallamainkból kívánunk ízelítőt nyújtani diákjainknak és Önöknek is. A táncosok diákok, szabadidejükben táncolnak.
Táncukkal mindannyiunk örömét szolgálják és a legjobbakat közülük már színpadon láthatjuk a hivatásos együttesekben.
A népi táncnak köze van mindannyiunk életéhez, a közösség fejlődéséhez.
Táncolni lassan, gyorsan,
Táncolni fűben, porban,
Táncolni életben, halálban
Táncolni, táncolni az egész világban.
(Tánc – Bessenyei Sándor)
Az együttes vezetője: Kelemen Erzsébet
Kontakt személy:
Kelemen Erzsébet
535600 Székelyudvarhely
Béke utca 1/3
Mobil:0040787522464
E-mail: erzsebet_kel@yahoo.com
A Borsika Néptáncegyüttes, 2016 őszén alakult a Maros Művészegyüttes támogatásával, amikor 5-8 éves gyerekekkel kezdtek el népi gyerekjátékokat, táncokat tanulni. 2017 őszén, hála az évről évre növő néptánc iránti érdeklődésnek, együttesük 2 csoportra bővült, így már nagyobbakat is, 8-12 éves gyerekeket sikerül foglalkoztatni. Ma a Borsikánál, összesen 150 gyerek ismeri meg három korcsoportban a néptáncot hétről hétre. Megpróbálják a gyerekekkel megszerettetni a táncot, az együtt mozgás örömét, megismertetni néphagyományainkat, népszokásainkat, melyeket egykor nagyszüleink hagyták ránk örökségül.
Oktatók: Törzsök Zsuzsánna és Kovács Szabolcs.
Kontakt szemely: Törzsök Hunor
Az együttes 2012 őszén alakult, azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen a székelyvarsági gyermekeknek és fiataloknak arra, hogy megismerjék és megszeressék, illetve továbbélhessék és éltessék hagyományainkat, népdal és néptánc kincsünket. Induláskor 20-30 gyermek táncolt, a 11 év alatt több mint 200 székelyvarsági gyermek volt tagja a Csemete Néptáncegyüttesnek, jelenleg pedig 5 csoportban több mint 100 gyermek és fiatal táncol.
Az együttes néptáncoktatója Márton Sándor, vezetője Fábián Emília.
A Szilágysámsoni Csígeresek Hagyományőrző Néptánccsoport 2009 Húsvétjában alakult meg hivatalosan. Az együttes alapítói a sámsoni születésű Bálint testvérek: Szilárd, Júlia és Boróka, nevét pedig egy sámsoni különlegességről, a szőlőből készült ,,csíger” nevezetű italról kapta.
A jellegzetes tövisháti település táncainak, népdalainak és a helyi szokások megőrzésének és továbbadásának céljából megalakult lelkes kis csapat éveken át tevékenykedett az említett testvérek vezetősége alatt. A helyi fiatalokból álló 25 fős csapat főként a szilágysági táncokkal ismerkedtek meg, lehetőségük volt sámsoni adatközlőktől is táncokat és népdalokat tanulni. A Csígeresek Sámsonban főszervezőként újra szokássá tették a Farsangi Mulatságot. 2011-ben, az első megszervezett mulatság annyi résztvevőt vonzott a tövisháti kis faluba, hogy már nem fértek be az érdeklődők az 500 férőhelyes kultúrotthonba. Azóta is évente megszervezésre kerül a mulatság, ez évben február 24-én, amelyre meghívják a megye tánccsoportjait, barátokat, ismerősöket a megyén és országhatáron kívülről is. A mulatságon helyi jellegzetes ételekkel kínálják meg a mulatozni vágyókat, valamint élő népzenével biztosítják a fergeteges hangulatot. Immáron több éve a kolozsvári Tokos Zenekar biztosítja a talpalávalót.
Jelenleg a 35 fős Csígereseknek két csoportja működik és óvodástól VIII-ik osztályos diákokig minden korosztályú gyerek megtalálható a tagok között. Gyermekjátékokat, moldvai és szilágysági táncokat, népdalokat tanulnak és visznek színpadra határokon belül és kívül egyaránt.
Csombord Nagyenyedtől 4 km-re fekvő település. A települést magyarok és románok lakják. A magyar lakósok száma meghaladja a 300 -at. Dolgos, munkás emberek laknak Csombordon, akik nagy része rózsafa, gyümölcsfa és szőlő termesztéssel foglalkozik. Aki Csombordra látogat nyáron, az gyönyörkődhet a nagy rózsamezők látványában, borpincébe látogatva megkostólhatja a finom csombordi borokat.
A Pipacs Néptánccsoport 2009-ben alakult. Fő céljuk feleleveníteni a régi hagyományokat, megőrízni a csombordi táncot és népdalokat a jövő generációjának, minél több erdélyi néptáncot megtanulni és továbbadni az embereknek. Jelenleg a PIPACS Néptánccsoporthoz három csoport tartózik, amelyekben közel 70 gyerek táncol. A tánccsoport vezetője Boros Erzsébet, jelenlegi oktatója Bugnár Zsolt és Katona Kinga Erzsébet. A tánccsoport fő támogatói a szülők és a Pipacs Egyesület valamint, a nagyenyedi Polgármesteri Hivatal, aki 2024-től elismerte a Pipacs Néptánccsoportot mint a város magyar tánccsoportját. A tánccsoport nagyon sok alkalommal szerepelt itthon és külföldön is.
2021-ben alakult meg az Egyesületünk negyedik csoportja, a Rózsafa Énekegyüttes, Boros Erzsébet egyesületvezető, népdalénekes vezetésével.
Az egyesület keretén belül működik és tevékenykedik a Borozó Zenekar is, amit a nagy tánccsoport táncos férfi tagjai alkotnak.
A korán polgárosodott Bihar megyei Érsemjén községben 2004-ben elindult egy kulturális töltetű mozgalom, ami lehetőséget teremtett, hogy a helyi ifjak megismerkedjenek a néptánc világával. A kitartó munkának köszönhetően 2004 novemberében meg is alakult az Érsemjéni Néptánccsoport.
A csoport hét párral indult, majd alig egy év elteltével az utánpótlás biztosításának érdekében, elkezdődött a gyermekek számára is a néptánc oktatása.
Kezdetben a szomszédos tájegységek táncainak, a szatmári és az alföldi táncok lépéseit tanulgatták, a későbbiekben pedig a belső erdélyi táncokkal ismerkedtek. A tanult táncokból előbb koreográfiákat, majd tematikus műsorokat készítettek, melyek által a mai napig népszerűsítik kultúránk néptáncörökségét.
2007- ben a csoport felvette az Ezüstperje nevet. Az ezüstperje egy növényfajta Érsemjén község határában, melyre jellemző, hogy a legmostohább életkörülményeket is képes átvészelni. A néptánccsoport reménli, hogy ez a tulajdonság rájuk is érvényes.
Megalakulásuk óta számos meghívásnak és felkérésnek tettek eleget, melyekre mindig nagy örömmel és lelkesedéssel készültek. Sikeres fellépéseik által nemcsak Bihar, de a szomszédos megyékben is, valamint Székelyföldön és a határon túl, Magyarországon is bemutatkoztak.
A Ezüstperje néptánccsoport Magyar Kultúráért-díjas, többszörös Bihar megyei Ki MIT TUD győztes csoport. Három korcsoportban működik, így mintegy 70 főt számlál összesen.
A csoport alapítói és oktatói Sütő Szabolcs és felesége Judit, a Nagyvárad Táncegyüttes egykori táncosai.
Állandó támogatójuk a Pro Semjén Egyesület és Érsemjén község önkormányzata.
Mottójuk:
ˮA néptánc, a népdal,a népzene, mint kifejezési formák,
mind az anyanyelv megannyi csodálatos virágai.
Nélkülük szegényebb, színtelenebb és
társtalanabb lenne az élet.”
A Gyöngyvirág Néptánccsoport 2013-ban alakult Erdély egyik falujában, Csittszentivánon.
Jelenleg két korcsoportban működik táncoktatás (Kis Gyöngyvirág és Nagy Gyöngyvirág).
Ezeket a csoportokat olyan fiatalok alkotják, akik valamikor egy tánccsoport, táncegyüttes tagjai voltak, de más hivatás rejtélyeibe is betekintést nyertek, valamint kisiskolás gyerekek a csittszentiváni közzöségből.
Céljuk, hogy tovább éltessék hagyományaikat, példát mutatva a következő generációknak, valamint a színpad adta csodák, a táncból fakadó érzések való átélése.
Működésükben nagy segítséget nyújt a Csittszentiváni Kulturális Egyesület.
Csoportvezető : Puskás Árpád Attila puskasarpad7@gmail.com, tel. 0746608438
Oktatók: Bende Szende és Puskás Árpád Attila
Az 1990-ben alakult sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes célkitűzése az erdélyi etnikumok népzene és néptánc kultúrájának gyűjtése, megőrzése és továbbadása. Ezt egy új, egyéni formavilág megteremetésével szeretné elérni, a színház nyelvén, új kontextusba helyezve, felülírva az időszerűtlen, változatlan folklór sztereotípiáját. Egyedi arcvonalát a hagyományos folklórműsorok és a kortárs táncszínházi formák ötvözésében alakította ki az évek során, mialatt színpadra vitte az egyes népszokások, rítusok vagy éppen regionális vonatkozású történelmi események drámai potenciálját és a bennük rejlő teatralitást. Az együttes a Lajtha László Alapítvánnyal együtt évente megrendezi a Népzene- és Néptánctalálkozót, amely a hagyományos folklór gyűjtésének és életben tartásának ad teret, valamint a hagyományos táncházakat Sepsiszentgyörgyön.
Igazgató: Deák Gyula Levente
Művészeti vezető: Ivácson László
Együttesünk 1992 őszén alakult, szamosújvári középiskolásokból és fiatalokból áll. Eredetileg csak táncházat akartunk szervezni városunkban, később megjelent annak az igénye, hogy egy olyan együttest alakítsunk, amely megpróbálja minél hűségesebben bemutatni szülőföldünk, az erdélyi Mezőség még élő néptánc kultúráját. Az igényszint természetes emelkedése nyitottá tett más tájegységek, etnikumok értékei felé is. Megismertük Mezőség szórványfalvait, az ott élő emberek gondjait, örömeit. Rájöttünk, hogy mi is adhatunk nekik értéket azzal, hogy elmegyünk hozzájuk és színpadra lépve visszaadjuk a tőlük kapott értékeket, szép táncokkal, viseletekkel megerősíthetjük önértéktudatukat. Ezért vállaltuk a Kaláka nevet, amelyet önnön jelentésében, a közösségért végzett önkéntes és önzetlen munka értelmében viselünk. Előadásainkban sikerült bebizonyítani, hogy az oly sokszor eltemetett népi kultúra élővé varázsolható addig, amíg érzelemből fakad és érzelmet kelt, közösséget hoz és tart össze.
A Téka Alapítvány a kezdetektől nagy figyelmet fordított a táncosok utánpótlására. Sok ideig a Kaláka tagjai vállaltak be egy-egy gyerekcsoportot, akiket táncra tanítottak 4 éven keresztül. Ma felnőtt táncoktatók, tanítják a tánccsoportot. A tánctanítás már óvodás korban elkezdődik Szamosújváron, hiszen a gyerekek a Prücskök táncházában tanulják az első lépéseket. Iskolás korban első osztálytól tanítunk módszeresen néptáncot, heti egy alkalommal, sokszor előzenés kísérettel. Hat-nyolcadik osztályban a megszerzett tánctudás arra jogosít fel minden érdeklődőt, hogy a Kiskaláka majd, a Kaláka Táncegyütteseben tanulja tovább a táncot.
Együttesünk, az általunk létrehozott Téka Művelődési Alapítvány intézményes keretei között működik. A Téka finanszírozza az együttest, elsősorban pályázatokon keresztül.
A Kincskeresők Néptáncegyüttes tevékenysége 2014-től színesíti a Kónya Ádám Művelődési Ház programjait. Az együttes alapítói és jelenlegi vezetői Tőkés Edit és Tőkés Csaba Zsolt. Célja, hogy a népi örökségünk elsajátításán keresztül közösségformáló szerepet töltsön be. Ehhez a közösséghez négy korosztályban (Apró Kincsek, Kincsek, Nagy-Kincsek és Kincskeresők) közel 150 gyermek és ifjú tartozik.
Az együttes Bartók szellemiségét követve sajátítja el a népzenét, a néptánc és a népi játékokat, miszerint a magunk népzenéjét és néptáncát akkor ismerhetjük meg igazán, ha a szomszédos népekét is ismerjük.
A Kincskeresők számos fesztiválon és rendezvényen lépett fel az ország határain belül és kívül egyaránt. Emellett a Romániai Magyar Néptánc Egyesület által szervezett Néptáncantológián való többszörös eredményes részvételével is büszkélkedhet az együttes.
Kontakt személy:
Tőkés Csaba Zsolt
email : tokesbacsi@yahoo.com
A körtvélyfáji Bokréta 2007-ben alakult. A máig élő húsvéti hagyományos népszokásnak, a bokrétázásnak köszönhetően vettük fel a Bokréta nevet. Jelenleg három generációnak tartunk néptáncoktatást: Kis-, Közép- és Nagy- Bokréta, mely csoportokban kb. 55 gyerek ismerkedik a népi kultúrával. Már 2 éve az iskolában is hivatalos keretek között, választott tantárgyként oktatjuk a néptáncot Ernyében, Gernyeszegen és Körtvélyfáján. 2018-től bejegyzett egyesület segíti fejlődésünket, munkánkat, a Marosmenti Bokréta Egyesület.
Csoportvezető: Szász Magdolna – 0740-240147
Néptáncoktató: Szász Péter – 0744-358575
A Lajtha László Alapítvány 1992-ben jött létre Sepsiszentgyörgyön, független és politikamentes intézményként, fő célkitűzése a hagyományos népzene- és néptáncmozgalom támogatása. Az évek során alkalomszerű programjai valamint két, éves rendszerességgel megrendezett nagy sikerű rendezvénye által sikerült a kitűzött céloknak megfelelően működnie. A Kommandói Cigányfolklór Tábor az évek során nemzetközi jelentőségű rendezvény lett a régióban, az utóbbi években minden alkalommal közel tíz nemzet képviselői vettek részt programjain. Az alapítvány másik kiemelkedő rendezvénye a sepsiszentgyörgyi Népzene- és Néptánctalálkozó, amely az erdélyi népi kultúra életben tartását, megőrzését és továbbadását tűzte ki célul. Az alapítvány szakmai tevékenységéhez tartozik továbbá a sepsiszentgyörgyi táncházmozgalom támogatása valamint a tehetséggondozás, melynek szellemében évente megrendezi a Székelyföldi Legényesversenyt. Mindezek mellett pedig pályázatai révén támogatja a Háromszék Táncegyüttes működését.
Elnök: Pétefi Csilla
Kontak személy:
Hodor Tünde, irodavezető
E-mail cím: tunde@hte.ro
Magyaró azon Felső-Maros menti települések közé tartozik, ahol nemzedékről nemzedékre öröklődik a néptánc szeretete, tánccsoport pedig már 1954. óta működik. A nyolcvanas évek közepéig a csoportok csak a magyarói táncrendet táncolták, és a mai napig minden táncos ezt tanulja meg először, hiszen a helyi hagyományok ápolása mindvégig elsődleges célunk maradt. Az idők során természetesen más vidékek táncaival is bővítettük repertoárunkat, és sikerült elsajátítanunk többek között nyárádmenti, kölpényi, vajdaszentiványi, sárpataki, széki, szászcsávási, mezőségi, küküllőmenti és kalotaszegi táncokat. Az együttes jelenleg a magyarói Csurgó Kulturális Egyesület keretében működik és közel száz, 5 és 30 év közötti fiatalból áll, tagjait négy korcsoportban hivatásos oktató tanítja, heti rendszerességgel. A nyári vakáció ideje alatt edzőtáborokat szervezünk, ahol 5 – 7 napos intenzív táncoktatás folyik, ezáltal próbálunk tovább fejlődni és minél magasabb szintre emelni az elsajátított tudást. Az egyesület csoportjai részt vettek már számtalan falunapon és fesztiválon, de helyi, országos vagy nemzetközi szintű rendezvényeken is. Csoportvezető: Lovász Bernadett, oktatók Bugnár Zsolt és Lovász Jámbor Zsuzsanna.
A Mérai Cifra Néptáncegyüttes 2009 őszén alakult, vezetői és oktatói Varga Zoltán László és András Katalin Bíborka. A helyi Tamás Gyula Általános Iskola és a szülők kezdeményezésére 2009 őszén elinduló néptáncoktatásnak köszönhetően ma már több mint nyolcvan gyermek és fiatal táncol. Három csoportban heti rendszereséggel folynak a próbák, amely alkalmaknak helyszínét tanév közben a mérai iskola, nyáron pedig a tájház csűrje biztosítja. Működési hátterét nemcsak a helyi iskola, hanem a Kalotaszeg NTE Egyesület is támogatja, hiszen a közel heti rendszerességgel megrendezett táncházak lehetőséget nyújtanak az oktatáson elsajátítottak elmélyítésére, továbbá a nyaranként megrendezett Kalotaszegi Vándor Néptánctábor is ezt a célt szolgálva helyezi biztosabb alapokra a tánccsoport tevékenységét. A helyi táncoktatás előzményei: Mérán már az 1955-ös években elindult egy olyan mozgalom, amely stabil alapjává válik a későbbiekben a lokális szinten történő hagyományőrzésnek: a helyi fiatal legények Antal Márton „Kántor”- hoz jártak legényest tanulni, majd az egyre inkább szerevezettebbé váló oktatást már a következő években a helyi iskola átvette és továbbszervezte. Az oktatásból olyan személyek vették ki részüket, akiknek nevei ma már ismerősen csengenek a táncházas berkekben: Antal Márton „Kántor”, Antal Sándor, Tötszegi István „Boncz Piti”, Antal Ferenc „Árus”. A táncházmozgalom kibontakozásával egyre inkább szervezettebbé váló oktatás napjainkra annyira megalapozta a tánctanítást Mérán, hogy a közösségünkben immár több évtizedes folytonosságnak örvend. A ’80-as évek egyik kulcsfontosságú alakja Tötszegi András „Cucus”, akinek kezdeményezésére a tánc általános ismeretként vonul be a helyi közösség életébe és ennek fenntartása és továbbmélyítése napjainkban is irányadó értékű. Az elmúlt évtizedekben táncoktatással és a tánccsoport szervezésével foglalkozott továbbá Muszka György „Bene”, Sándor András, Lőrincz János „Kokas”, Boncz János „Johnny”, Varga Zsolt, Szalontai Attila, Tőtszegi Szilárd, Varga J. Csaba, akiknek köszönhetően ma már több mint tíz éve tevékenykedik a Mérai Cifra Néptáncegyüttes.
Varga Zoltán-László, együttesvezető
004-074-9908799
kalotaszegmera@gmail.com
A Nagyvárad Táncegyüttes 2002 februárjában alakult meg, a Nagyváradi Állami Filharmónia folklór szakának magyar tagozataként, ma már a nagyváradi Szigligeti Színház egyik társulataként működik. A Nagyvárad Táncegyüttes a Szigligeti Színház és a térség legfiatalabb művészeti intézménye, amely a régióban egyedülálló módon a tánc- és mozgásművészetek meghonosítására törekszik.. A műhelymunkát előtérbe helyezve, a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát feldolgozó alkotások mellett, az utóbbi időben bátran fordultak a kortárs táncművészet kiemelkedő alkotóihoz, hogy gyarapítsák tudásukat és lehetőségeiket. E két nyomvonal mentén haladva születnek előadásaik, úgy, hogy azok a kortárs színházi szellemnek megfelelően hordozzák üzeneteiket a ma emberének. Színes előadáskínálatuk hamar felkelti az érdeklődést a közönség minden rétegében, ugyanakkor fesztivál és vendégjáték meghívásaival rangos figyelemre méltatja a szakma.
2015-ben az együttes létrehozta saját nemzetközi tánc- és összművészeti fesztiválját, az Infinite Dance Festivalt, amellyel a régió kultúrafogyasztóinak figyelmét kívánja a mai táncművészeti alkotások irányába terelni.
A táncegyüttes az előadások létrehozása mellett, egy átfogó mentori program lebonyolítását is magára vállalta a Bihar megyei amatőr néptáncegyüttesek mentorálását az „Iskola a színházban, Színház az iskolában” elnevezésű program keretében.
Menedzserigazgató: Czvikker Katalin
Tánckarvezető: Kerekes Dalma Gabriella
Zenekarvezető: Székely István
Cím: Nagyvárad, I. Ferdinánd király tér, 6. szám, Bihar megye, Románia
Telefonszám: +40 359 805 000
E-mail: nte@szigligeti.ro, nagyvaradtancegyuttes@gmail.com
Ez a csoport tán a legsikeresebb az e vidékiek közül. Többször megfordultak már hazai és külföldi fesztiválokon és néptánctáborokban. Céljuk a népi hagyományok, szokások, értékek gyűjtése, felleltározása, művelése, megőrzése és ismertetése, népszerűsítése.
A balánbányai Nexus Alapítvány és a Tanulók Háza közös tevékenységének köszönhető az, hogy tanév közben hetente több mint 300 gyermek tanul néptáncot Balánbányán, Csíkszentdomokoson és Csíkszenttamáson.
A gyermekekből az évek során tánccsoportok verbuválódtak: ezek képviselik régiónkat különböző neves fesztiválokon. Távlati tervünk Felcsík minden falujába eljutni, a népi tánc oktatásában besegíteni, szakmai-módszertani tanácsokat adni. Balánbányán 3 táncsoportot működtetünk: a Botorka kisgyermektánccsoportot, a Prücsköket és az Ördögbordát. Csíkszentdomokosi csoportjaink, szám szerint három, szintén felnövő sorrendben a Picik (Zimankó), a Kicsik (Záporozók) és a Zivatar Néptánccsoport. Csíkszenttamáson is besegítünk: ott a gyermekek Zsibongók nevet választottak, a felnőttek csoportja a Csonkatorony Néptáncegyüttes névre hallgat.
Kapcsolattartó személy:
Sándor Csaba Lajos
ordogborda@gmail.com
Az „Ördögtérgye” a népi díszítőművészetben gyakran előforduló motívum, melyet a gyimesi emberek ezen a néven ismernek és használnak mind tojásíráskor, mind pedig textíliák díszítésekor. A motívum jelentése – a megújuló élet, az újjászületés – hűen tükrözi együttesünk státuszát is, ugyanis az Ördögtérgye néptáncegyüttes tagjai többnyire Kolozsváron tanuló diákok, egyetemisták, akik időről időre szinte teljesen kicserélődnek. Vagyis gyakran újjászületünk, de mindvégig igyekszünk megtartani azt a derűt és életfelfogást, ami elődeinkre annyira jellemző volt.
Együttesünk 1999-ben alakult Both József és Both Zsuzsa Népművészet Ifjú Mesterei címmel kitüntetett táncos-koreográfusok vezetésével. Utánpótlás csoportunkkal együtt az Ördögtérgye Néptáncegyüttes mintegy 60-70 állandó tagot mondhat magáénak.
Kapcsolattartó személy:
Fülöp Ágnes
ordogtergye@gmail.com
A Pusztadaróci Kulturális Értékek Megőrzéséért Egyesület kereteiben müködik a Pünkösdi Rózsák néptáncegyüttes és a Vadrózsák citeraegyüttes Krisztián Erika vezetése alatt.
Pusztadaróc , Szatmár megye északnyugati részén, a Szamos folyó jobb partján fekszik és határos Magyarországgal. Négy település alkotja: Pusztadaróc, Szamosdara, Atya és Pete.
A Pünkösdi Rózsák néptáncegyüttes 2017-ben alakult az akkoriban beszolgáló Ilonczai Zsombor lelkipásztor kezdeményezésére .
Az együtest négy korosztály alkotja:
-az Apró rózsák 25 gyermek 4-8 év közötiek
-a Kis rózsák 18 gyermek 9-12 év közötiek
-a Pünkösdi rózsák 27 fiatal 13-20 év közötiek
-a Szenior rózsák 40 felnőt ,töbnyire az együtes gyermek tagjainak szülei alkotják de nem csak!
Oktatónk és koreográfusunk Kispál Nándor.
Heti három alkalommal tartunk oktatásokat.
Az együtes repertoárját Szatmári Széki,Palatkai,Szilágysági táncok alkotják melyekhez viseletekkel is rendelkezünk.
Terveinket képezik minnél több tájegység táncait elsajátitani és minnel szelesebb körben megismerni a néptánc eredetét,lényegét és szépségét.
Mi egy olyan közösség vagyunk, amelyet a népdal és a néptánc szeretete kovácsolt össze. A község népdalkincse rendkívül gazdag, főleg a szamosdarai. Ezek gyüjtése 1973-ban „Darai Népdalok” címmel lett kiadva aztán kiegészitve 2022 ben ujra kiadásra került és mind a mai napig folynak a népdalok gyüjtése.
Célunk népi hagyományaink felelevenítése a néptánc és a népdal által és ezek visszaoktatása a jővő nemzedékének.
Ezt a vágyat hivatott kifejezni mottónk is, amely így szól: NEMZEDÉKRŐL NEMZEDÉKRE!
Szeretnénk találkozási lehetőséget biztosítani az azonos érdeklődési körrel rendelkező emberek számára, erősítve ezzel az összetartozás igényét és az identitástudatot. Ennek érdekében a heti három oktatás mellet évente több kulturális eseményt ,táborokat és foglalkozásokat szervezünk.
Az általunk szervezett rendezvények mellet örömmel teszünk eleget az olyan meghívásoknak, mint például a néptánc- és népzenei találkozók, különböző fesztiválok, városnapok, falunapok.
Az egyesület müködését támogatja a Pusztadaróci Önkormányzat,Csoóri Sándor Alap,Bethlen Gábor Alap,a szülői közösség valamint helyi válalkozók.
https://www.facebook.com/groups/412405662551179
A Máréfalvi Rozetta Ifjúsági Egyesület 2009 óta folytat hagyományőrző tevékenységet, amely elsősorban kulturális rendezvények szervezésében, közösségszervezésben, valamint állandó néptánc oktatás révén valósul meg. Ezáltal évente 140 máréfalvi gyerek, ifjú és felnőtt számára biztosít egyfajta kulturális nevelést, hasznos és hatékony mozgás fejlesztést és közösségi életet.
Tevékenységét 4 eltérő korosztályban folytatja: Csemete népi játszócsoport (óvodás korú gyerekek), Rozettáncka néptánccsoport (1-5 oszt.), Rozetta néptánccsoport (7-10 oszt.) Ezt egészíti ki a gyerekek szüleiből, valamint az előző generációk táncosaiból álló felnőtt néptánccsoport, akik kedvtelésből és gyerekeik által megteremtett igénynek megfelelve igyekeznek elmélyíteni tánc ismereteiket.
Saját és partnerségben megvalósított rendezvények:
• Gyermeklakodalom
• Vidéki Fiatalok Találkozója
• Udvarhelyszéki Táncházkaraván
• Székelyföldi Szabadtéri Táncház
• Erdélyi Legényes Találkozó
• Udvarhelyszéki Felnőtt Néptánccsoportok Találkozója
Kapcsolattartó személy:
András Lóránd
Telefonszám: 0740127412
E-mail cím: andraslorand1@gmail.com
Mottónk: „Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.”
(Kassai Lajos)
A Serittő néptáncegyüttes 2014 novemberében alakult Székelyudvarhelyen. Tagjai olyan iskolás ifjak és gyermekek, akik szabadidejüket a mozgáskultúránk, néptánc anyanyelvünk megismerésének szentelik.
A táncegyüttes célja nem elsősorban a táncok színpadra vitele, sokkal inkább a népi kultúránk megszerettetése, és a néptánc, mint szórakozási forma továbbéltetése. Az együttesben 6 csoportban több, mint 200 gyermek táncol az előkészítő osztálytól egészen az érettségiző nagydiákokig; Székelyudvarhely különböző iskoláiból, és a közelebbi-távolabbi falvakból egyaránt.
Nevét onnan kapta, hogy az erdélyi néptánc kultúra forgós-forgatós tánckaraktere miatt a legények elég sokat „Serittik”; vagyis forgatják a lányokat.
Oktató-koreográfus: Márton Sándor néptáncpedagógus
Kontakt személy:
Fülöpné Pintér Anna email: szekelydalya@gmail.com
1995 novemberében a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum berkeiben megalakult Kolozsvár második magyar néptáncegyüttese, a Szarkaláb. A kezdetben apáczais és báthoris diákokból álló csapat, lassan a Kolozsváron tanuló, Erdély szinte minden vidékéről származó egyetemi hallgatók együttesévé vált. 1999-ben nagy átalakuláson ment át a csapat, a jelenlegi együttes magja azóta táncol együtt.
A „Szarkaláb” legfőbb célkitűzései közé tartozik megtanulni az erdélyi táncokat és eredeti formában színpadra vinni őket, nem pedig túl koreografálni, táncszínháziasítani. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetünk a táncoktatásra, az utánpótlás nevelésére is. Valljuk, hogy népi hagyományainkat elsajátítani nem öncélúan kell, hanem nagyon fontos, hogy a megfelelő fórumokon, hazai és külföldi fellépéseken, fesztiválokon megmutassuk őket a világnak hozzájárulva ezáltal kisebbségi kultúránk megismertetéséhez, tánc- és népzene hagyományaink nemzetközi terjesztéséhez.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvánnyal közösen 1999-ben szerveztük meg először a Szent István-napi Néptánctalálkozót, mely a Kárpát-medence egyik legjelentősebb nemzetközi kisebbségi fesztiváljává nőtte ki magát, sőt mi több nemzetközi szinten is egyre nagyobb elismerésnek örvend. A 22 év alatt 23 ország 18 kisebbségének 200 néptáncegyüttesét (összesen kb. 7500 fő) láttuk vendégül, egyes csapatok már rendszeres résztvevői rendezvényünknek. A Szent István-napi Néptánctalálkozót Kolozsvár mellett, évente 9-10 Kolozs, Szilágy és Fehér megyei kis-, és nagytelepülésen szervezzük meg, így a megye, a megyék lakossága is aktívan részese lehet a programoknak.
A számos bel-, és külföldi oklevél, különdíj, közönségdíj után, nagy megtiszteltetés érte az együttes tagjait: 2006 novemberében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kacsó András díjjal tüntette ki a csapatot az addigi tevékenységéért, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is díjazta az együttes munkáját.
Együttesvezető: Pillich Balázs
2006 őszén, Sepsiszentgyörgyön született egy tánccsoport, Százlábú néven, ahová akkor negyven gyerek jelentkezett. Azóta a három generációra szétvált csoportok összlétszáma meghaladja a 160 aktív tagot. Korosztályonként (7 –11, 12–15, 16–20 év közöttiek) hetente két alkalommal próbálunk.
A Százlábú Néptáncegyüttes mindhárom generációjában a kulturális értékek közvetítése nem a képességek függvénye, hanem mindenki számára lehetséges színtér az önkifejezésre. Az erdélyi népzene- és néptánckultúra elsajátítása mellett, célunk a fiatalok magyarságtudatának megerősítése és a közösségépítés. Egy olyan szórakozási lehetőséget igyekszünk nyújtani a mai modern világban, ami egymás és a nemzet iránti tiszteletre nevel.
Az együttes támogatója a Kovászna Megyei Művelődési Központ, alapítói/vezetői Virág Endre és Virág Imola.
Kapcsolattartó személy:
Virág Endre
0751-109751
makvirag67@gmail.com
A Székely Mikó Kollégium, Erdély egyik rangos 165. éves kollégiuma. Mindig fontos volt iskolánk számára a magyarságtudat erősítése, őseink értékeinek ápolása, továbbadása. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy táncegyüttesünk Erdély egyik legrégebbi folyamatosan működő együttese. Több-kevesebb hullámvölggyel, néha nehéz időszakokkal, de idén már 56. születésnapját ünnepelhetjük. A Néptáncegyüttes az elmúlt 55 év alatt diáknemzedékekben ültette el a népzene, néptánc, népi kultúra iránti szeretetet. Tették ezt önzetlenül, jókedvvel, számos előadással, fellépésekkel Erdélyben, illetve a határon túli magyarlakta vidékeken és az anyaországban egyaránt. Ezt a folyamatos létezést a minőségi oktatás, az érdeklődő ifjúság és a mecénások biztosították. Iskolánk célkitűzése tovább vinni és gazdagítani őseink örökségét. Fontosnak tartjuk, hogy olyan eseményeket teremtsünk a diákjaink számára, ahol a táncokon kívül közösségi élményben is részük van, illetve olyan alkalmakat is, amikor a népzene és néptánc „mestereivel” találkozva, tőlük tanulva ismerik meg az eredeti autentikus táncrendeket-dalokat.
Az együttest 1968-ban alapította az iskola akkori két tanára: Péter Albert és Dancs Árpád.
Péter Albert tanár úr ezt a léleképítő munkát 45 éven keresztül irányította. 2013 őszétől Tőkés Edit és Tőkés Csaba Zsolt vette át az együttes vezetését.
Az együttes oktatói Stefán-Dobai Katalin és Stefán Bencze.
Székelykál Marosvásárhelytől 17 kilométerre északkeletre fekszik, erdőkkel övezett, lankás, dombos vidéken. Kb. 500 fős lakossága közül többségben a magyarok vannak, de fogyóban és elöregedőben. Ezért és a kor kihívásaira válaszként is egyre fontosabbá válik népi hagyományaink átörökítését prioritásként kezelni.
A Székelykáli Néptánccsoport helybeli családok kezdeményezéséből alakult, akik gyerekeikkel együtt kezdtek el táncot tanulni és azokat közönség előtt is bemutatni. Céljuk az erdélyi népi táncok elsajátítása és bemutatása, valamint a fiatal generációval való megszerettetése, magyar népi kulturális örökségünk továbbhagyományozása.
A csoportban három generáció táncol együtt: a felnőttek, a fiatalok és a kisiskolás gyermekek is. Ezzel igyekeznek a néptánccsoport jelenlegi vezetői, Molnár Miklós Csaba és Izabella elérni azt, hogy közösen, élményszerűen, “példával tanítva” adják át és szerettessék meg a jövő nemzedékkel a táncainkat. Ezért nemcsak a próbáik közösek, hanem koreográfiáik is úgy készülnek, hogy a három generáció együtt mutatja be tánctudását, mindenki a maga korosztályának megfelelően. Minden eszközzel igyekszünk felhívni a gyerekek és fiatalok figyelmét a néptánc szépségére és közösségnevelő erejére.
Az együttes repertoárjában felcsíki, nyárádmenti, mezőségi, vajdaszentiványi és széki táncok szerepelnek.
Jelenleg 26 aktív táncosa van a tánccsoportnak. Három korosztály táncol együtt: 6 felnőtt, 8 fiatal (16-25 év közötti) és 10 általános iskolás gyerek (9-15 éves).
A tánccsoport szakmai felkészítője és koreográfusa Fazakas János néptáncoktató.
Évente részt veszünk a község rendezvényein, valamint regionális néptánctalálkozókon, falunapokon, különféle ünnepélyeken, valamint a magyarországi Kál nevű testvértelepülés rendezvényein. Eddigi leghosszabb kiszállásunk a montenegrói Sutomoréba volt 2021-ben, amikor részt vettünk az ott szervezett nemzetközi néptáncfesztiválon.
Saját rendezvényünk a székelykáli farsangi néptánctalálkozó és a Sarlós Boldogasszony napi búcsús bál.
A néptáncegyüttes művelődésszervezői szerepet is vállal a faluban. Táncaink, népdalaink és citeramuzsikánk mellett egyéb tevékenységekkel is igyekszünk fellendíteni a kulturális életet: felolvasómaratont, közös adventi gyertyagyújtást, könyvbemutatókat, különféle találkozókat szervezünk, valamint a környező településekkel közös programokat is (népdalestek, táncház, hagyományos disznóvágás stb.)
Kapcsolattartó személy:
Molnár Miklós Csaba
molnar_miklos_csaba@yahoo.com
A szamosújvári Téka Alapítvány 1993-ban alakult. Célunk a közművelődés-, oktatás-, ifjúság- és közösségfejlesztés. Munkánkat többek között „Ipolyi Arnold Díj” „Kisebbségekért Díj” Művészetért Díj elismerésekkel és a Magyar Országgyűlés ezüst emlékérmével értékelték.
2019-ben PRIMA Díjasok lettünk.
A Téka 2009-től a magyar kormány Nemzeti Jelentőségű Intézménye.
A Téka Művelődési Központ 2019-től Akkreditált Kiváló Tehetségpont.
Programjaink célcsoportja: Szamosújvár és Mezőség szórványmagyar közössége.
Az általunk létrehozott és működtetett intézmények
• Téka Szórvány Művelődési Központ – 1995
• Mezőségi Téka Szórványkollégium – 2001
• Mezőségi Táborközpont – Feketelak – 2005
• Tájház és közösségi központ – Feketelak – 2009
• Közösségi ház -Szépkenyerűszentmárton – 2010
• Mezőségi Szórvány Iskolaközpont felépítése – 2016
• TéKarám Lovasiskola -2019
• Téka Kézművesház – 2020
Közművelődési, kulturális keretprogram
Évadként és heti órarend alapján szervezzük az állandó közművelődési tevékenységeket (heti 550 résztvevővel). Kaláka, Kiskaláka és Kenderkóc néptáncegyüttesek, néptánc oktatás, népzene és népdaloktatás, kézműves műhelyek, kiállítások, könyvbemutatók, versenyek, előadások stb.
Nagyagyrendezvényeink: XXV – Nemzetközi Néptáncfesztivál; XX- Nyári honismereti tábor; XXV – Kaláka tábor Feketelakon ; XXIII – Őszi Fesztivál ; XIX – Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál ; XV – Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők; XXI – Betlehemes találkozó; Nyári kézműves táborok, VI. Népzenetábor ; VII. Irodalmi tábor Mezőségen, IV Román nyelv tábor
Oktatási keretprogram
• Mezőségi Szórványkollégium fenntartása 150 tanuló számára
• Felnőttképzési projektek lebonyolítása
• Mezőségi szórványoktatási központ felépítése
Tóvidék keretprogram
Célunk az, hogy támogassuk a tóvidéki falvak modernizációs törekvéseit. Segítséget nyújtunk abban, hogy ezekben a közösségekben jól felszerelt művelődési központok, tájházak létesüljenek és a turisztikai vonzerő növelése mellett közösségregeneráló kezdeményezések, induljanak el. Egyszóval az is a cél, hogy a kollégiumi rendszerből kikerülő fiatalok számára egy „élhetőbb szülőfalut” biztosítsunk. Eredmények:
• Tóvidéki Közösségi Egyesület létrehozása és működtetése
• Táborközpont és Faluház létesítése –Feketelak
• Közösségi ház – Szépkenyerűszentmárton
KALÁKA NÉPTÁNCEGYÜTTES
A Kaláka Néptáncegyüttes 1992 őszén alakult, szamosújvári középiskolásokból és fiatalokból. Eredetileg csak táncházat akartunk szervezni városunkban, később megjelent annak az igénye, hogy egy olyan együttest alakítsunk, amely megpróbálja minél hűségesebben bemutatni szülőföldünk, az erdélyi Mezőség még élő néptánc kultúráját.
Az igényszint természetes emelkedése nyitottá tett más tájegységek, etnikumok értékei felé is. Megismertük Mezőség szórványfalvait, az ott élő emberek gondjait, örömeit. Rájöttünk, hogy mi is adhatunk nekik értéket azzal, hogy elmegyünk hozzájuk és színpadra lépve visszaadjuk a tőlük kapott értékeket, szép táncokkal, viseletekkel megerősíthetjük önértéktudatukat. Ezért vállaltuk a Kaláka nevet, amelyet önnön jelentésében, a közösségért végzett önkéntes és önzetlen munka értelmében viselünk. Előadásainkban sikerült bebizonyítani, hogy az oly sokszor eltemetett népi kultúra élővé varázsolható addig, amíg érzelemből fakad és érzelmet kelt, közösséget hoz és tart össze.
„A Kaláka Néptáncegyüttes 1992-ben alakult, 2003-tól pedig mi vagyunk az együttes művészeti vezetői, tevékenységünk elsősorban a táncra terjed ki, és kevésbé a menedzselésre, a szervezésre.
Volt kalákásokként akkor vettük át az együttest, amikor 2003-ban egyetemi tanulmányaink elvégzése után visszakerültünk Szamosújvárra.
Szakmai szempontból fő elvünk az, hogy a fiatalok mozgáskultúráját fejlesszük a tánc által, ugyanakkor arra is figyelünk, hogy a tánc által összekovácsolódott csapatok a táncházas kultúrába is belekóstoljanak, ismerkedjenek a környékbéli együttesekkel, és tapasztalják meg a tánc örömét nemcsak a színpadon, hanem bulikon is.
Egy-egy generáció esetében tulajdonképpen arra van lehetőség, hogy megtanítsuk azokat a táncokat, amelyek nélkül nehezen boldogul egy táncos a táncházban. Az együttes repertoárjában széki, kalotaszegi, moldvai, felcsíki, vajdaszentiványi és természetesen kölönböző mezőségi falvak táncai vannak: feketelaki, melegföldvári, csabaújfalusi, mezőszopori. Nemcsak a magyar, hanem a román táncanyagra is nagy figyelmet fordítunk, hiszen ez a tánctudás még ma is élő hagyományt jelent, ugyanakkor a mezőségi falvakban nem különíthető el élesen a román és a magyar táncanyag. Táncosainknak figyelmébe helyezzük az archív anyagokat, próbákon igyekszünk a tanulás módszerét is átadni, sőt feladatként meg is szokták kapni egy-egy táncos táncának a betanulását. Emellett megköveteljük a szakmai hozzáállást a tekintetben is, hogy a próba nem csak egy délutáni kiruccanásra lehetőség, hanem munka: próbaruhát, emberi és fizikai tartást, önfegyelmet és figyelmet követel, hiszen csak így van eredmény.
Feketelaki Tibor és Székely Melinda
A Kaláka 1993-tól a Téka Művelődési Alapítvány intézményes keretei között működik.
Az utánpótlás csoport neve Kiskaláka.
Együttesvezető: Egri Hajnal
Jelenlegi szakmai felkészítők, koreográfusok: Feketelaki Tibor és Székely Melinda ; Könczei Csongor és párja
Kisérő zenekarok: Ördöngös Zenekar – a 2017-ben szervezett Felszállott a páva döntőse. Kontra Banda – szintén saját nevelésű zenekar. Előadásainkat rendszeresen kíséri a félig szamosújvári Harmadik Zenekar is.
Saját próbaterem a Téka Művelődési és Oktatási Központban
A marosvásárhelyi Zsurló Néptáncegyüttes 2022 októberében alakul Bugnár Zsolt és Csatlós Csaba kezdeményezésére. Az együttes egy újabb színfolt a marosvásárhelyi néptáncos körben. Hivatásunknak tekintjük a szokásaik és az őseink által örökölt hagyományaik minél magasabb szintű elsajátítását és továbbadását.
